A WEC (Tartóssági Világbajnokság) 2012 óta létezik, és az egyik legnagyobb presztízzsel bíró versenysportos sorozat. A versenyt korábban Interkontinentális Le Mans Kupának (2011-2012) és FIA Sportautó Bajnokságnak is hívták. Az idei szezon nyolc versenyt foglal magába. Ebből öt – Imola, Spa-Francorchamps, Sao Paolo, Austin, Fuji – hatórás verseny lesz, míg nyolcórás futamot Bahrainben rendeznek. A második leghosszabb verseny az 1812 kilométeres futam Qatarban, de ennek is tíz órában maximalizálták a hosszát. A sorozat ékköve vitathatatlanul a 24 órás Le Mans, amely a legnagyobb megpróbáltatást jelenti gépnek és embernek egyaránt.
A Le Mans-i 24 órás viadal története egészen 1923-ig nyúlik vissza. Ez a futam abból a szempontból sem hagyományos, hogy nem feltétlenül a leggyorsabb kocsi nyer. A futam végén annak a nyakába kerül a babérkoszorú, aki a leghosszabb távot tette meg a verseny 24 órája alatt. A Le Mans-ban versenyző hyperautók végsebessége (340 km/h) ugyan majdnem eléri a Formula 1-es versenyautókét, ám ennél is figyelemreméltóbb, hogy a verseny 24 óráját követően 230 km/h körül lesz az átlagsebességük. Könnyen kiszámítható, hogy egy 24 órás versenyen a célba érő kocsik több mint 5000 kilométert tesznek meg egyetlen nap alatt – ez olyan, mintha Portugália déli csücskéből felautóznánk az északi sarkkörön túlra.
Nem csoda, hogy egy hyperautót nem egy, hanem három pilóta terelget a pályán, hiszen még az élsportolók között sincs olyan, aki egy teljes napot képes lenne versenytempóban teljesíteni. Mivel minden nap van szürkület, éjszaka és hajnal, a verseny egy része sötétben zajlik – Le Mans pedig nem megvilágított pálya. A másik nagy kihívást az jelenti, hogy a hyperautók mellett a másik két géposztály (LMP2 és GT) lassabb autói is a pályán köröznek, így rengeteg az előzés, ami mindig rejt magában némi kockázatot. Az időjárás változékonysága szintén nehezítő tényező, a versenyzőknek fel kell készülniük, hogy száraz és esős szakaszok váltják egymást. S mivel a pálya hossza 13,626 kilométer, ez akár egyetlen körön belül is megeshet.
Jean-Marc Finot, a Stellantis Motorsport alelnöke, a Peugeot 2022-es visszatérése óta a csapat vezetője így nyilatkozott a várható igénybevételről: „2022-ben végignéztem Loic egyik körét, és azt gondoltam: nem létezik, hogy ezt egy autó 24 órán keresztül kibírja. Listát készítettem, hogy az extrém igénybevétel miatt mi minden mehet tönkre a kocsiban. Szerencsére nem volt igazam, a Peugeot 9X8-asok mindig sikeresen végigmentek a versenyen."
Jean-Marc-nak egyébként családi kötődése is van Le Mans-hoz. „Le Mans nemcsak a technika próbája, igazi emberi kaland is – tele érzelemmel és szenvedéllyel. Amikor az 1955-ös tragédia történt Le Mans-ban (egy nézők közé repülő versenyautó miatt 83-an haltak meg, Pierre Levegh pilóta is életét vesztette, és több mint 180-an szenvedtek súlyos sérülést), apám is kint volt a pályán. Amikor a baleset történt, szerencsére a tribün mögötti árnyékban hűsölt, így nem esett baja. Nagyapám a rádióból értesült a tragédiáról, de nem szólt róla a családnak, csak miután apám hazaért.”
Nemcsak a futam, maga a pálya is különleges Le Mans-ban. Egy része közút, amely a verseny hetére le van zárva, a másik része hamisítatlan versenypálya. Mivel több mint egy évszázada rendeznek itt legendás versenyeket, magától értetődőnek vehetjük, hogy maga a pálya is ikonikus. Az év 51 hetében közútként használt részek borítása nem homogén, sok helyen foltozott, így a versenyzőknek a különböző burkolatokkal és tapadási viszonyokkal is meg kell küzdeniük. Ezért különösen fontos, hogy a Peugeot 9X8 állítható hasmagassága folyamatosan alkalmazkodjon az aktuális körülményekhez. A teljes pálya hivatalos neve Circuit de la Sarthe, ám külön nevet kaptak az egyenesek és a kanyarok is.
A 24 óra alatt közel 5000 kilométert tesznek meg a versenyzők. A rekord a 2010-es versenyen született meg, 5410 kilométeres távval. (Wikipedia)
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Le Mans-i verseny a Peugeot szívében zajlik. Nemcsak földrajzilag, hanem érzelmileg is. A Peugeot számára Le Mans hazai pálya, hiszen a statisztikák szerint minden ötödik néző Peugeot-val érkezik az eseményre. A rajongók támogatása óriási – idén is mintegy 300 ezer nézőt várnak –, és a Peugeot TotalEnergies csapat ezt felelősségként értelmezi: kötelességük a lehető legjobban teljesíteni. A márka vezetői hangsúlyozták, hogy bár a múltban a Peugeot már több ízben is nyert Le Mans-ban, akkor még kisebb volt a mezőny ereje. Ma már nyolc gyártó hyperautói versengenek (21 gép áll rajthoz), és az első tízbe kerülni is hatalmas teljesítmény. A cél azonban nem változott: a dobogós helyezés az álom, de egy top5 eredmény már komoly elismerést jelent.
A Peugeot csapata szerint a pszichés és a fizikai felkészülés legalább olyan fontos, mint a technikai. A szerelők, mérnökök, logisztikai szakemberek hónapok óta együtt dolgoznak a sikeres Le Mans-i szereplésért. A boxkiállások koreográfiáját a helyszínen külön gyakorolják, és nagy hangsúlyt kap a pihenés és a figyelem fenntartása is, hiszen az éjszakai etapok során bármelyik másodperc kritikus lehet.
A 2025-ös, immár 93-ik 24 órás verseny előtt a Peugeot csapat hete a hagyományos gépátvétellel kezdődött Le Mans városközpontjában, a Place de la République-on, ahol hatalmas tömeg fogadta a Peugeot 9X8-asokat. Ezt követte a közúti bemutató, ahol a versenyautók felvonultak a város utcáin, s a rajongók ovációja megmutatta, mekkora szeretet övezi a márkát hazai pályán.
A Le Mans-i tesztnap vasárnap zajlott: a Peugeot mindkét autója több mint 1800 kilométert tett meg ezen a napon — ez kulcsfontosságú volt a rendszerek, a technika és a kiállási stratégiák véglegesítésében. A csapat többféle gumikeveréket tesztelt, és különféle időjárási körülmények között próbálta ki a beállításokat, kihasználva a lehetőséget, hogy a pálya karaktere az időjárással együtt változik. A 93-as rajtszámú Peugeot 9X8 (Paul Di Resta, Mikkel Jensen és Jean-Eric Vergne pilótákkal az ülésben) a tesztet puha keverékű slick gumikon teljesítette, míg a 94-es kocsi (Loïc Duval, Malthe Jakobsen és Stoffel Vandoorne) a médium keveréket próbálta ki. Az első etap délelőtt 10-kor kezdődött, amikor az aszfalt hőmérséklete még csak 16 Celsius-fokos volt, ám a délutáni szakaszt a napsütésben már 35 fokos pályán teljesítették a Peugeot 9X8-asok.
A Peugeot nem hazudtolta meg önmagát, amikor a 2022-es visszatérésre megtervezte a különleges 9X8 versenyautót: olyan futurisztikus hypercart alkottak, amely merész újításokat hozott, például nem volt hátsó szárnya. Az autó hasán lévő, a Venturi-hatásra építő aerodinamikai elemek biztosították a szükséges leszorító erőt. A dolog lényege, hogy a kocsi alatt lévő csatornák felgyorsítják a levegő áramlását, ami alacsony nyomást és – ezzel párhuzamosan – szívóerőt teremt az autó alatt, ami így gyakorlatilag tapad az aszfalthoz.
A csatornákból távozó levegő a hátsó diffúzorba jutott, amely szintén része volt a szárnymentes aerodinamikai csomagnak. A Peugeot különleges műszaki megoldása nagy tempó mellett volt különösen hatékony, ám a lassabb, kanyargós szakaszokon a versenygép megérezte a kocsi hátsó kerekeit a talajra nyomó hátsó szárny hiányát, így végül lett hátsó légterelő is az autón, bár kisebb, mint a vetélytársaké.
A 9X8 szívében 2.6 literes, ikerturbós V6-os motor dolgozik, amely a hátsó tengelyt hajtja, és 680 lóerő körüli teljesítményre képes. Az összkerékhajtást az első kerekeket hajtó, 270 lóerős elektromotor egészíti ki, amely 150 km/h-s tempó fölött lép működésbe.
A Volvo ismét történelmet ír: a 2026-ban érkező, teljesen elektromos Volvo EX60 modellben mutatkozik be a világ első multi-adaptív biztonsági öve, amely forradalmasítja az utasvédelem fogalmát.
Egyre többen gondolkodnak elektromos autóban Magyarországon. Friss kutatási adatok alapján mutatjuk be a hazai autóvásárlók hozzáállását, elvárásait és azt is, hogy miért van most igazán jó pozícióban a BYD, ha az e-mobilitás jövőjéről beszélünk.
